|
|
 |
|
|
Amikor az új hitelintézeti törvény és a nyomában módosított társasági
adó törvény a pénzügyi lízinget tette kizárólagossá (a lízing egyetlen szabályozott formájává)
1997-ben, a gyakorlatban megszűnt a különbség a hitel és a lízing között.
A törvény definíciója szerint a lízingbeadó az ingatlan vagy ingó tulajdonjogát
– illetve vagyoni értékű jogot – a lízingbevevô megbízása alapján abból a célból szerzi meg,
hogy azt a lízingbevevô határozott idejű használatába adja. Ez az eszköz a lízingbevevô
eszközeiben kerül kimutatásra így ô amortizálhatja azt. Az értékcsökkenést az
általános szabályok szerint kell alkalmazni. Következésképp a költségként
való elszámolás is eszerint történik. Tehát ez azt jelenti, hogy nem három
hanem öt év alatt írható le az eszköz. A futamidô végén – ha a lízingbe -
vevô a teljes lízingdíjat kifizette – jogosultságot szerez arra, hogy maradványértéken
vagy anélkül az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ezt hívják
opciós jognak amit nemcsak a lízingbevevô, hanem az általa kijelölt személy is gyakorolhat.
A tulajdonjog megtartása az egyetlen ami megkülönbözteti a hitelt
és a pénzügyi lízinget egymástól. Ha a gyakorlatban vizsgáljuk a kérdést
akkor még kisebbre zsugorodik ez a különbség. A hitelnél azonnal a hitelt felvevô
lesz a tulajdonos, a bankot mint zálog jogosultat jegyzik be.
Manapság már a forgalmi engedélybe ténylegesen nem írják be az elidegenítési tilalmat,
hanem azt a központi nyilvántartásban jegyzik. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe vett
eszközt nem adhatja el és nem terhelheti meg a tulajdonos mindaddig, amíg nem fizette
vissza a kölcsönt. Elvileg a lízingelt autónál a lízingcéget kellene tulajdonosként,
a lízingbevevôt pedig üzembentartóként bejegyezni a forgalmi engedélybe, viszont az esetek
többségében a lízingbevevô kerül a tulajdonosi rovatba lízingelô megjegyzéssel.
Ez általában azért elônyös mert a lízingbeadónak nem kell megbízást adnia a használatról és
nem kell külön engedélyt kérni egy külföldi út esetén sem.
Mivel a lízingcégek általában átírási illetékmentesek ezért elméletileg csak a futamidô végén,
a tényleges birtokba vételkor kellene átírási illetéket fizetni, de 2004 január 1-tol zártvégű
pénzügyi lízing esetén a futamidô elején, az átíratáskor fizettetik meg az illetéket.
(Jelenleg 13 Ft/cm3)
Hitelnél is természetesen a futamidô elején kell megfizetni az átírási illetéket,
a futamidô végén pedig csak az elidegenítési tilalmat kell feloldatni.
|
|
|
